Alapítványunk adószáma: 18891120-1-18 Számlaszáma: 11747006-20197746

Történetünk

A rumi Bezerédj (majd Széchenyi) kastély építésének pontos idejét nem sikerült felkutatni. Valószínű, hogy a XIX. század első évtizedeiben, esetleg még ezt megelőző időkben építhették a Bezerédjek klasszicista stílusban. A kastély eredeti felépítettsége (később bővítették) igazán különleges lehetett abban, hogy kocsival lehetett behajtani az épületbe, amelyet nyeregtető fedett, fűtése kandallókkal és cserépkályhákkal történt.

Széchenyi Péter a tulajdonába került régi kastélyt, az északi és a déli oldalon erőteljesen átalakította, illetve folytatta a Bezerédjek által megkezdett bővítést. Ennek hatására teljesen megváltozott az épület arculata. A XIX-XX. századi kastélyfelújítások során a stílusjegyek keveredtek, ezért is beszélhetünk klasszicista stílusról. Érdekes és építészetileg meghökkentő, hogy a főhomlokzati rész jobb sarka félköríves, míg a többi szögletes.

A régi kastélyban a csigalépcsőket megszüntették és fürdőszobákat, mellékhelyiségeket alakítottak ki a helyükön. A legnagyobb belső változást a széles pihenővel is ellátott lépcsőzet kialakítása jelentette. A lépcsőt nagyon szép, faragott fából készült korlát kíséri, amely ma is eredeti formájában látható. A kastélyt – amely a Vas Megyei Önkormányzat tulajdona – 8 hektáros parkerdő és 3 hektáros kertészet veszi körül. A keleti és nyugati oldalát kör keresztmetszetű élő sövény díszíti , amely rendkívül szépen gondozott, akárcsak a kastély együttes maga.

A tulajdonosok 1945-ig „időszakos” jelleggel tartózkodtak a birtokon, elsősorban nyáron és ősszel, s ilyentájt gyakran tartottak vadászatokat és bálokat.

A II. világháború viharai az épület külső részét megkímélték ugyan, de a berendezési tárgyakat tönkretették, elhordták az elvonuló német, orosz katonai csapatok. A megmaradt tárgyi emlékeket pedig a környező falvak lakói hordták szét. 1945 és 1948 között a kastélyt raktárnak és üdülőnek egyaránt használták

Egy 1948-ban indult minisztériumi intézkedés sorozat hatására több megyében ajánlottak fel elhagyott épületeket gyógypedagógiai intézmények létesítésére.
1949-ben a Közületeket Elhelyező Bizottság a Rum községben üresen álló kastélyt is ilyen célra utalta ki. Az intézmény az 1951/52. tanévet a Siketnémák Állami Gyógypedagógiai Intézeteként kezdte meg 28 tanulóval. Ez a szám a tanév végére 85 főre emelkedett. Zűrzavaros időszak következett ezután, amelynek hatására – nevelők és irányítók hiányában – 1953 júniusában az intézmény megszűnt

Az Oktatási Minisztérium 1953. augusztus második felében a tornanádaskai Gyógypedagógiai Nevelőintézetet a rumi volt Siketnéma Intézetbe helyezte át.
Ez az év fordulópontot jelentett az intézmény életében, ugyanis a klasszikus értelembe vett gyógypedagógiai munka ekkor kezdődött el. Az O.M. Gyógypedagógiai Osztálya Berényi Ferenc főiskolai tanár hathatós segítségével ekkor határozta meg az intézmény szervezeti rendszerét

A nevelői, iskolai és foglalkoztató tagozat hármas felosztás nagyon figyelemre méltó, mert ez tekinthető az első határozott szakmai irányvonalnak volt az iskola történetében.
Az alakuló ülésen Szucsák Elemér igazgató 60 növendék felvételét vállalta, jóllehet a tanév végére 103 főre emelkedett a létszám.

Szucsák Elemér az 1958-59. tanév zárásáig vezette a rumi intézetet. Az akkori viszonyok és lehetőségek között lelkiismeretes, jó munkát végzett testületével. Arról nem is szólva, hogy több tanerő az igazgatóval együtt megkezdte tanulmányait a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán, amelynek jótékony hatása a későbbi években is éreztette hatását.

Szucsák Elemér után Györkey Ilona vette át az intézmény vezetését. Kideríthetetlen okok miatt az intézet munkahelyi légköre annyira megromlik, hogy az 1961/62. tanév elején – fegyelmi eljárások következtében – az igazgatónőnek távoznia kellett, és több pedagógust is áthelyeztek Az intézkedés után szinte alig maradt nevelő és gyermekfelügyelő az intézetben.

Az átmeneti időszak végére Tóth Szilvia kinevezésével tettek pontot a megyei vezetők, akinek odaadó munkája által két év alatt normalizálódott a helyzet, és az 1964/65. tanévben elrendelt átszervezésig sokat javultak a személyi és tárgyi feltételek. Az oktató-nevelő munka pedig egyre színvonalasabb lett.

Az 1965/66. tanévtől kezdődően – minisztériumi intézkedések okán – a kőszegi Gyógypedagógiai Intézetbe csak debilis tanköteleseket lehetett felvenni. Ezért a Megyei Tanács Művelődési Osztálya úgy határozott, hogy a rumi Nevelő és Foglalkoztató Intézetet az imbecillisek intézményévé, Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthonná szervezi át.

Az intézmény jellegében is mélyreható szervezeti változás történt. A régi foglalkoztató tagozat fokozatosan megszűnt. A teljes átálláshoz három évre volt szükség. Az 1966/67. tanévnyitó értekezlet jegyzőkönyvében ez áll: „Az intézet átszervezése ebben az esztendőben már teljes képet mutat. Növendék anyagunk 100 %-ban imbecillis gyermekekből tevődik össze. A foglalkoztató iskolák részére kiadott kísérleti tanterv és utasítás szerint végezzük munkánkat…”

Az 1967/68. tanévtől kezdve Szabolcsi Győző vette át az intézmény irányítását, aki a kezdetektől fogva közreműködött a foglalkoztató iskola szervezési munkájában. Kinevezett igazgatóként fáradhatatlanul dolgozott az elért eredmények megszilárdításáért és továbbfejlesztéséért. Székfoglaló beszédben hűséges munkatársként méltatta – a rokkantosítás miatt nyugállományba vonult – Tóth Szilvia igazgatónő érdemeit.

1972-től központi segítség tette lehetővé a nevelőotthonokban a nevelőtanárok munkába állítását. Ennek következtében a tanárok száma Rumban is megduplázódott, és növekedett a gondozónők száma is. Két ápolónő felvételére is sor kerülhetett, valamint javultak a nevelőotthon vezetési feltételei is: 1972-től második igazgatóhelyettest is lehetett alkalmazni. A nevelőtanárok számának növekedése lehetővé tette az „egész napos iskola” szervezeti formájának kísérleti bevezetését, amelynek következtében a Szabolcsi Győző vezette rumi intézmény hírneve tovább erősödött.

Szoros kapcsolatban volt a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolával, így nem véletlen, hogy az általa irányított időszakban a tantestület 90 %-a már szakirányú végzettséggel rendelkezett. A rumi intézmény hagyományait megtartva, tisztelve, de az új dolgokra fogékonyan igazgatta az iskolát. Előrelátóan szorgalmazta a fiatalok továbbtanulását, az új technikai eszközök bevezetését is. Fáradhatatlan munkájának köszönhetően a kastély épületét felújították, így iskolánk épülete ma is patinás és impozáns. Munkássága a mai napig érezteti jótékony hatását.
Nyugdíjba vonulása után, 1994-től Kálmán Margit vette át az igazgatói posztot. Munkáját nagyban nehezítették azok a megszorító intézkedések, amelyek következtében csökkent a tantestület létszáma. A csoportoknál – kevés kivétellel – megszűnt a kéttanáros rendszer. Az évente csökkenő költségvetési keretösszegek ellenére színvonalas munka folyt továbbra is. Az intézmény szépült és számos rendezvény öregbítette hírnevét.

2000 őszétő 2010 őszéigl Kerekes Ferenc Béla volt az intézmény igazgatója. Ő is Tornanádaskáról érkezett, ugyan úgy mint1953-ban Szucsák Elemér. Kinevezésekor hangsúlyozta, hogy nagyra értékeli a rum-kastélyi hagyományokat, és azokra építve kívánja az iskola jó hírnevét megőrizni és öregbíteni. Nem túlzás azt állítani, hogy országosan ismert és elismert az intézményben folyó szakmai munka. Ez nagy öröm, de óriási felelősség is. Munkájának egyik kézzel fogható eredménye az újonnan felépült lakásotthon, a korszerűsített fűtési rendszer, valamint a szakiskolai tanulók elhelyezésének hosszú távú megoldása. Az eredményes pályázatoknak köszönhetően a tárgyi feltételek is nagyon sokat javultak. 2010 őszén Domjánné Éder Marietta vette át az intézmény irányítását.

Intézményünk jelenleg több, mint 50 éves. Vas megyében az egyetlen ilyen jellegű elhelyezési lehetőség. Bárczi Gusztáv annak idején gyakran látogatott kastélyunkba. Értékelte az erőfeszítéseinket és hasznos tanácsokkal látta el az intézmény vezetőit, dolgozóit. Büszkék lehetünk arra a színvonalas munkára, amelynek eredményeként számos sikert tudhatunk magunkénak. Büszkék lehetünk, de elbizakodottak nem. A mai átalakuló világunkban mi is keressük a helyünket, ahogy a hozzánk hasonló intézmények is. A folyamatos megújulás nélkülözhetetlen, de kötelező megőrizni értékeinket is, hogy tudjunk miből erőt meríteni a további munkánkhoz!

Eseménynaptár
<< okt 2017 >>
hkscpsv
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5