Merítsük ki a papírt a hulladékból!

Témahét

2017.04.24-28.

Munkaközösség vezetőként, a tanév elején, olyan környezeti neveléssel kapcsolatos programok után kutattam, melyek egyrészt segítik az ilyen irányú tevékenységeinket, másrészt lehetőséget biztosítanak, akár többségi iskolákkal közös projektben való részvételre. A Magyarországi Ökoiskolák Hálózatának egyik hírlevelében olvastam a modulról. Áttanulmányozás után nyilvánvalóvá vált számomra, hogy az ajánlott formában nem tudjuk megvalósítani, ezért nem is regisztráltam a honlapon. A lehetőséget azonban nem vetettem el. Megfontolás, átgondolás után arra jutottam, hogy átdolgozom a mi iskolatípusunknak megfelelően. Munkaközösségi megbeszélésen felvetettem az ötletet a kollégáknak, akik támogatásukról biztosítottak a megvalósításban.

Úgy gondolom, hogy minden olyan eljárásnak, módszernek, eszköznek nagy jelentősége van, melyeknek bevezetése hatékonynak bizonyul a sérült gyermekek fejlesztésében, oktatásában.

A Zöld Hét Projekt keretén belül valósul meg a témahét, aminek „Merítsük ki a papírt a hulladékból!” elnevezést adtam. A programtervhez minden iskolai csoport csatlakozhat, reményeim szerint ez így is lesz.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársai által készített segítő óraterveket, segédanyagokat felhasználva, a csoportom tanulóinak értelmi képességeit, életkori sajátosságait figyelembe véve készítettem el a témahét modulleírását, a modulvázlatokat, és a mellékleteket, melyek az órai anyag feldolgozását segítik.  Természetesen, ha valamelyik kolléga csatlakozik a témahét programjának a megvalósításához, az elkészített óravázlatok, mellékletek csak segítő anyagok lesznek számára, hiszen azokat az adott csoport képességeihez kell alakítani, bővíteni vagy csökkenteni.  

Az elképzelésem alapján, öt napon át, napi egy- egy órában fog a tervezett tananyag feldolgozásra kerülni. De megvalósítható tanórán kívüli foglalkozáson, témanapon is, abban az esetben, ha a tanórák egy napon lesznek megtartva. Mindez az adott kolléga elképzelésétől, a csoportra vonatkozó lehetőségektől függ. A modul megvalósítása során a gyerekek megismerkednek játékos tevékenykedtetéssel, képi, valós szemléltetéssel, a papír történetével, a szelektív hulladékgyűjtés papírra vonatkozó szabályaival, az újrahasznosítás lehetőségeivel. Újrahasznosított papírt készítenek, melyből tavaszi vagy húsvéti üdvözlőlap fog készülni.

 A modul céljának a papírral kapcsolatos eddigi ismeretek felelevenítését, az ismeretek bővítését, tapasztalatok gyűjtését, a szelektív hulladékgyűjtés előnyeinek, fontosságának elmélyítését, menetének megismerését, ismétlését tűztem ki. A órai anyag feldolgozása során megismerik az újrahasznosított papírból készült használati tárgyakat, közösen készítenek újrapapírt, és díszítik az adott témával kapcsolatosan az elképzeléseiknek megfelelően. A papír újrahasznosításával a környezetvédelem fontosságának kihangsúlyozása, tudatosítása a cél. A célok megvalósítása során a feladatok, a használt eszközök további lehetőséget adnak tanulóink képességeinek a fejlesztéséhez, ismereteiknek a bővítéséhez, és hozzájárulnak a helyes környezetvédelmi magatartás, a környezettudatos gondolkodás alakulásához.

Az első órán PowerPoint bemutató keretében a tanulók megismerkednek a papír történetével, fajtáival, felhasználási területeivel, és a megelőző napon összegyűjtött papírok, újságok apró darabokra tépése, vágása, beáztatása fog megtörténni. A második órán diafilm vetítése során megismerkednek a papír újrahasznosításának lehetőségeivel. Egy- egy dia segítségével a látottak megbeszélése a cél.  A harmadik foglalkozáson a szelektív hulladékgyűjtést, a negyedik órán a papírmerítés folyamatát gyakorolják a tanulók. Az ötödik foglalkozáson a merített papírból üdvözlőlapot készítenek a gyerekek az adott témával kapcsolatosan.

A témát frontális, csoport, egyéni munkaszervezési formákkal dolgozom fel.

            Különböző készségek, képességek fejlődését teszi lehetővé az anyag feldolgozása: kompromisszumkészség, tolerancia, egymásra figyelés, mozgás- és beszédkészség, környezettudatos gondolkodás, logikus gondolkodás (következtetések levonása, megfogalmazása, összehasonlítás, összefüggések felismerése), kooperatív képesség, egyéni felfedezés öröme.

A különböző módszerek (motiváció, bemutatás, magyarázat, ismétlés, gyakorlás, segítségadás, ellenőrzés, értékelés), amelyeket alkalmazok a feldolgozás során lehetővé teszik a figyelem tartós fenntartását, a differenciálás lehetőségét, a meglévő ismeretek felidézését, új ismeretek szerzését, gyakorlását. Gyógypedagógiai asszisztens jelenléte biztosítja, hogy lehetőség adódik a különböző mértékű segítségadásra, az ellenőrzésre, és értékelésre.

            A használt eszközök között IKT eszközök, ollók, különböző fajtájú papírlapok, képkártyák, nagyító, mikroszkóp, edények, merítő szita, rongyok, puzzle darabok, borítékok, dekoráláshoz szükséges anyagok lesznek, melyek véleményem szerint segíteni fogják a tananyag elsajátítását és elmélyítését.

Úgy gondolom, hogy a fenntarthatóság ma már mindenkit foglalkoztat. Nem bújhatunk ki alóla, hiszen a környezeti problémák újabb és újabb kihívások elé állítják az emberiséget. A mi értelmi sérült tanulóinknak is aktív részeseinek kell lenniük a fenntarthatóság alakításában, amit azzal érhetünk el, ha olyan programokat szervezünk számukra, melyek ehhez hozzájárulnak.

Zsoldos Tibor Lászlóné